Annak ellenére, hogy emberek százezrei vettek részt a Kálacsakra meghatalmazásban, valójában nagyon kevesen tudják, hogyan kell a Kálacsakra tanításokat a gyakorlatba átültetni. Dzsecün Táranátha „A mennyei létra” című klasszikus szövegének ebben a közvetlen és világos kommentárjában Khentrul Rinpocsé felfedi azokat a mélységes módszereket, amelyeket a Kálacsakra mesterek évszázadok óta használnak rendkívüli megvalósítások elérésére. Ezek a gyakorlatok lépésről lépésre vezetnek keresztül egy átalakulási folyamaton, amely lehetővé teszi, hogy fokozatosan megtapasztaljuk a bennünk rejlő legnagyobb lehetőségeket ebben az életben. A Dzsonang-Shambhala hagyomány vonalmestereinek elfogulatlan bölcsességére támaszkodva ez a könyv mindent tartalmaz, amire szükség lesz ahhoz, hogy hitelesen felkészülhessünk a Hat Vadzsrajóga beteljesítő szakaszának gyakorlatára.

TARTALOMJEGYZÉK

Hódolat 
Bevezetés

ELSŐ RÉSZ: A KÜLSŐ ELŐKÉSZITŐK ÉS A HAGYOMÁNYVONAL IMÁI

1 A lemondás négy gondolata 
2 A Dzsonang Kálacsakra hagyományvonalának rövid imája
3 A teljes Dzsonang-Shambhala hagyományvonal imája

MÁSODIK RÉSZ: A BELSŐ ELŐKÉSZITŐK

4 Menedékvétel és leborulások
5 A megvilágosult tudat felkeltése 
6 Vadzsraszattva tisztító gyakorlata 
7 Mandalafelajánlás
8 Alap Gurujóga

HARMADIK RÉSZ: KÜLÖNLEGES KÁLACSAKRA ELŐKÉSZITŐK ÉS  FŐGYAKORLATOK

9 Az öröktől bennünk lakozó Kálacsakra gyakorlata 
10 Kívánságima a Hat Vadzsrajóga beteljesítéséért

NEGYEDIK RÉSZ: KÉT TOVÁBBI GURUJÓGA

11 Dolpópa Gurujógája: A Vadzsravonal hat jógájának áldásesője
12 Táranátha Gurujógája: A sziddhik összegyűjtésének horgonya

Befejezés

MELLÉKLETEK

I A mennyei létra: A mélységes Kálacsakra Vadzsrajóga előkészítő és főgyakorlatai

II Tibeti szöveg

A szerzőről
Khentrul Rinpoché Jamphel Lodrö a Dzokden alapítója és igazgatója. Rinpoche az alábbi könyvek szerzője: A szent igazságod feltárása I. II. III. kötet, A nagy középút: A más-üresség jonang nézetének magyarázata, Boldogabb élet,  A mélységes ösvény rejtett kincse.                                         

Rinpoché életének első 20 évét jakpásztorként, mantrákat kántálva élte a tibeti fennsíkon. A bódhiszattvák ösztönzésére elhagyta családját, és különféle kolostorokban tanult, az összes tibeti buddhista hagyomány, több mint huszonöt mesterének irányítása alatt. Felekezeti elfogultságtól mentes megközelítése miatt Rimé (elfogulatlan) Mester címet kapott, és a híres Kálacsakra mester, Ngawang Chözin Gyatso reinkarnációjaként azonosították. Míg tanításainak középpontjában az a felismerés áll, hogy a világ minden szellemi hagyományának sokfélesége nagy jelentőséggel bír; ő maga a Jonang-Shambhala hagyományra összpontosít.  A Kálacsakra (az idő kereke) tanításai mélységes módszereket tartalmaznak a külső környezetünk, illetve a testünk és tudatunk belső világának harmonizálására, hogy végül elérjük a béke és a harmónia aranykorát (dzokden).